Hormonális hajhullás

A hormonális hajhullás lehetséges okai és amit tehetünk ellene

A szülés utáni vagy más hormonváltozással járó hajhullás sok esetben még azokat a nőket is érinti, akiket egyébként dús és egészséges hajkoronával áldott meg a sors. Senkinek nem kell bemutatni, mennyire rossz érzés, amikor azt vesszük észre, hogy a hajunk kevesebb, rosszabb minőségű, nincs tartása, a párnán, a fürdőszobában és hajkefén pedig tekergőznek a kihullott hajszálak.

A hormonálisan meghatározott hajhullásra az a jellemző, hogy ilyenkor fejbőr-szerte mindenhonnan nagyjából azonos mennyiségű hajszál hullik ki (szemben a foltokban történő hajvesztéssel, ami egy másik téma).

Nézzük mik lehetnek a női hormonális hajhullás főbb okai:

• Ösztrogén és progeszteron szint csökkenése: Az ösztrogén védelmet nyújt a hajhullás ellen, ha azonban a szintje csökken (pl. menopauza idején) – és ezzel együtt az androgén (férfihormon) szintje nő – az könnyen okozhat hajhullást.
• Pajzsmirigy problémák: A pajzsmirigy rendellenes működése könnyen vezethet hajhulláshoz és okozhatja a haj töredezését és szárazságát is. Hatással lehet a bőrre is, ami szintén szárazabbá válhat pajzsmirigy probléma esetén.
• PCOS (Policisztás Ovárium Szindróma): A PCOS a hormonális egyensúly felborulásával jár, így a betegség fő tünetei közé tartozik a korábban már említett férfi nemi hormonok, az androgének szintjének megemelkedése, ami hajhulláshoz vezethet.
• Szülés utáni hajhullás: Az ok lényegében a fentiekhez hasonló: a terhesség alatt az ösztrogénszint megemelkedik (ilyenkor korábban soha nem tapasztalt dús és fényes hajat élvezhetünk), ami a szülés után drasztikusan lecsökken és más hormonváltozásokkal együtt fokozott – de általában átmeneti – hajvesztéshez vezet. 

A legjobb, ha ilyenkor nem pánikolunk be, hanem egyrészt megpróbáljuk megérteni a hajhullás lehetséges okait, másrészt kialakítunk valamilyen koncepciót a megoldásra és azt következetesen követjük.

Természetesen érdemes minden olyan esetben, amikor hormonális alapú hajhullásra gyanakszunk, elvégeztetni legalább egy laborvizsgálatot, és követni az ennek során javasolt orvosi tanácsokat. Orvosi kompetencia annak megállapítása, hogy szükséges-e antiandrogén gyógyszeres kezelés vagy hormonpótló terápia.

Amit mi magunk tehetünk:

• Mindenekelőtt és elsősorban: NYUGALOM! 😊 Már azzal is sokat segítünk magunknak, ha elérhető és reális célt állítunk magunk elé, vagyis azt, hogy a hajunk ápolt, kezelhető és egészséges kinézetű legyen, valamint, hogy a további hajvesztést megakadályozzuk, illetve az új hajszálak növekedését elősegítsük.
• Támogassuk a saját szervezetünket belülről! Legalább 80%-ban táplálkozzunk egészségesen. (A maradék 20%-ban bűnözhetünk😊) Valójában mindegy, milyen étrendet követünk (fehérjedús/vegán/paleo, stb), lényeg, hogy minél kevesebb feldolgozott élelmiszeripari terméket fogyasszunk.
• Támogassuk a hajnövekedést táplálékkiegészítőkkel! Gondosan válasszuk meg a vitaminjainkat és ne arra törekedjünk, hogy minél többfélét szedjünk, hanem arra, hogy az, amit szedünk, jó minőségű legyen és elegendő időt hagyjunk neki, hogy kifejthesse a hatását (ez általában reálisan legalább 60-90 nap).
• Bánjunk kíméletesen a hajunkkal! A kevesebb néha több. Használjunk jó minőségű, gyengéd hajápoló szereket, ha lehet egy termékcsaládból. A haj „túlápolása” is okozhat problémákat, ahogy a túl gyakori mosás, szárítás, formázás is. Válasszunk olyan fésűt vagy hajkefét, ami nem tépi és töri a hajat és kerüljük a szoros copfot, túl erős hajgumikat.
• Hajmosáskor ne dörzsöljük a hajat, hanem kíméletesen masszírozzuk a fejbőrt, a hajápoló terméket alaposan öblítsük ki és finoman nyomkodva itassuk fel a vizet a hajról. Felülről-lefelé szárítsuk a hajunkat, hogy a hajszálak külső pikkelyeit ezzel is lefelé simítsuk és elkerüljük a szálkásodást.

Higgyünk benne, hogy – az adottságoktól függetlenül – minden haj lehet szép, ápolt, vonzó, olyan, amivel a tulajdonosa igazán jól érzi magát.